Motorolaj, mint folyékony autószerelő: ezek az olajfogyasztás okai

A megnövekedett olajfogyasztás okai 

A megnövekedett olajfogyasztás okai között alapvetően két fő tényezőt különböztethetünk meg: az olajfolyást és az olaj elégését. Az esetek jelentős részében a probléma forrása valamelyik tömítés, szimmering vagy csatlakozási pont hibájából eredő olajszivárgás. Ennél kevésbé látványos, de legalább ilyen gyakori jelenség, amikor a motorolaj nem szivárog el, hanem a motor belső égésterébe jut, és ott elég a működés során.

Ez utóbbi folyamat jellemzően akkor következik be, ha a dugattyúgyűrűk, szelepszárszimmeringek vagy a turbófeltöltő elhasználódnak, illetve ha a motor belső alkatrészei már nem zárnak megfelelően. Az olaj így a szívó- vagy kipufogószelepeken, illetve a dugattyú mellett az égéstérbe kerül, ahol az üzemanyaggal együtt elég. Ennek eredménye gyakran kékes füst a kipufogóból, valamint fokozott olajfogyasztás még akkor is, ha nincsenek látható szivárgások a motoron.

A fokozott olajégés nemcsak az olajszint gyorsabb csökkenéséhez vezet, hanem hosszú távon károsíthatja a katalizátort, növelheti a károsanyag-kibocsátást és lerakódásokat okozhat a szelepeken, gyertyákon és a kipufogórendszerben is. Éppen ezért a szokatlanul magas olajfogyasztást sosem szabad figyelmen kívül hagyni: alapos diagnosztika szükséges, hogy a hiba pontos forrását feltárják és mielőbb kijavítsák.

A motorolaj fogyasztás mértéke   

Minden jármű esetében a motorgyártó pontosan meghatároz egy úgynevezett megengedett olajfogyasztási szintet, amelyen belül az olajfogyasztás normálisnak tekinthető. Sok autós hajlamos azt gondolni, hogy a „jó motor” egyáltalán nem fogyaszt olajat, a valóság azonban más: minden belső égésű motornak van bizonyos mértékű természetes olajfogyasztása, még ha ez nem is minden esetben észlelhető a mindennapi használat során.

Az ezredforduló környékén, illetve az ezt megelőzően gyártott motorok esetében a gyártók a normális olajfogyasztás mértékét az üzemanyag-fogyasztás 0,05% és 0,5%-a közé határozták meg. Ez egy átlagos, 8 literes üzemanyag-fogyasztással számolva 0,4–4 deciliter olajat jelent 1000 kilométerenként.

A modern gyártástechnológia fejlődésének köszönhetően a mai motorok sokkal precízebb illesztésekkel készülnek, ezáltal a veszteségek és a természetes olajfogyasztás is jelentősen csökkent. A jelenleg gyártott motorok esetében a normális olajfogyasztás jellemzően 0,05–0,1% közé esik az üzemanyag-fogyasztáshoz viszonyítva, ami a fenti példával számolva 0,4–0,8 deciliter olaj 1000 kilométerenként.

Ha a jármű olajfogyasztása tartósan meghaladja a gyártó által megadott határértéket, az már rendellenes működésre utalhat. Ennek oka lehet például kopott szelepszár-szimmering, gyűrűkopás, turbóhiba vagy nem megfelelő olajminőség. Ilyenkor célszerű mielőbb felkeresni egy szakműhelyt, mert a túlzott olajfogyasztás hosszabb távon súlyosabb motorkárosodáshoz is vezethet.

Mi az összefüggés a motor életkora és az olajfogyasztás okai között? 

Az olajfogyasztás nem állandó érték, hanem a motor életciklusa során folyamatosan változik. Egy új motornak van egy úgynevezett bejáratási időszaka, amikor a belső alkatrészek – például a dugattyúgyűrűk, hengerfalak, szelepszár-szimmeringek – egymáshoz illeszkednek és „összekopnak”. Ebben az időszakban teljesen normális lehet, ha az olajfogyasztás átmenetileg magasabb a megszokottnál, hiszen a motor alkatrészei ekkor még nem zárnak tökéletesen. Ezért is javasolják a legtöbb gyártó, hogy az első 1 500–3 000 kilométer megtétele során rendszeresen ellenőrizzük az olajszintet, és szükség esetén töltsünk utána motorolajat.

Ahogy a bejáratás véget ér, a motor alkatrészei optimálisan illeszkednek egymáshoz, így az olajfogyasztás fokozatosan visszatér a normális szintre. Ezt az állapotot tekinthetjük a motor élettartamának „egészséges” szakaszának, amikor az olajfogyasztás alacsony és stabil. A motor öregedésével azonban – a használat intenzitásától és a karbantartás minőségétől függően – a kopás újra megjelenik, a tömítések, gyűrűk, szelepek és egyéb alkatrészek veszítenek hatékonyságukból.

Amikor a motor az életciklusa vége felé közeledik, az olajfogyasztás ismét fokozatosan növekedni kezd. Ez a megnövekedett fogyasztás már jellemzően mechanikai okokra vezethető vissza, mint például a dugattyúgyűrűk vagy szelepszár-szimmeringek kopása, hengerkopás, vagy megnövekedett belső hézagok. Ilyenkor az olaj egyre nagyobb mennyiségben jut az égéstérbe, ahol elég, vagy a tömítések mellett elszivárog, ami hosszabb távon csökkentheti a motor teljesítményét és növelheti a károsanyag-kibocsátást is.

A motor állapotának rendszeres ellenőrzése és az olajfogyasztás figyelemmel kísérése így nemcsak a kenőanyag pótlása miatt fontos, hanem korai jelzést is adhat a motor kopásáról, lehetővé téve a megelőző karbantartást és a nagyobb meghibásodások elkerülését.

 Mi okozhatja, hogy a motor a normálisnál több motorolajat éget el? 

Az olajfogyasztás növekedését nem kizárólag a motor természetes öregedése okozhatja. Számos egyéb tényező is hatással lehet arra, hogy egy motor mennyi olajat használ el a mindennapi működés során. Ezek közül több olyan is van, amit viszonylag egyszerűen befolyásolhatunk a használati szokások vagy a karbantartás módosításával.

Az egyik leggyakoribb tényező a nehezebb üzemi körülmények. Ha a járművet rendszeresen nagy terheléssel használjuk – például utánfutót vontatunk, gyakran vezetünk sportos stílusban, vagy sokat járatjuk üresen a motort –, az fokozott hőterhelést és nagyobb igénybevételt jelent a motor számára. Ez önmagában is megnövelheti az olajfogyasztást.

Fontos szerepet játszik az is, milyen viszkozitású motorolajat használunk. Ha a korábban megszokottnál alacsonyabb viszkozitású olajra váltunk – például 5W-40 helyett 5W-30 vagy 0W-30 olajat töltünk a motorba –, az a belső hézagokon keresztül nagyobb mennyiségű olaj elszivárgását vagy elégését eredményezheti. Ez nem feltétlenül hiba, hanem a kenőanyag fizikai tulajdonságaiból adódik, de sok autós számára meglepő lehet a változás.

A motorolaj minősége is kulcsfontosságú. Az olcsóbb, gyengébb minőségű kenőanyagok párolgási vesztesége jellemzően nagyobb, mint a prémium olajoké, még azonos viszkozitási besorolás mellett is. Ez különösen igaz a modern, alacsony viszkozitású olajokra, amelyeknél a párolgás természetes velejáró. Ha a motorolaj gyorsabban párolog, az rövid idő alatt észrevehető csökkenést okozhat az olajszintben.

Szintén gyakori probléma a túl hosszú olajcsere-periódus. A modern motorokban az olaj idővel felhígul az üzemanyaggal, ami csökkenti a kenőanyag viszkozitását. Ha túl sokáig várunk az olajcserével, a hígult olaj kevésbé képes ellenállni a terhelésnek, így gyorsabban fogy.

Nem elhanyagolható szempont az sem, ha hosszabb ideig túl alacsony olajszinttel üzemel a jármű. Ilyenkor a motorolaj fokozott hő- és mechanikai igénybevételnek van kitéve, hamarabb elhasználódik, oxidálódik, és elveszíti kenési tulajdonságait. Ez nemcsak fokozott olajfogyasztáshoz vezethet, hanem a motor hosszú távú állapotát is rontja.

Bár az említett tényezők sok esetben könnyen kontrollálhatók a használati szokások megváltoztatásával vagy a megfelelő motorolaj kiválasztásával, a magyarországi járműpark sajátosságai miatt a legnagyobb problémát mégis a járművek életkora jelenti. A statisztikák szerint a hazai autópark átlagéletkora már meghaladja a 15 évet, így a fokozott olajfogyasztás fő oka legtöbbször a természetes kopásból és elhasználódásból eredő mechanikai állapotromlás. Ez sem a motor élettartama, sem a környezet szempontjából nem kedvező, hiszen az olajégés fokozott károsanyag-kibocsátással is jár.

 Mégis sok esetben mi a valós oka a túlzott olajfogyasztásnak? 

A magyarországi járműpark gerincét kitevő járművek általában a 2000 és 2010 között jöttek le a gyártósorról és azóta róják az utakat. Ennyi idő alatt normál használat mellett is legkevesebb 200-250.000 km kerül egy átlagos autóba, de nem ritkák a 300-400.000 km-t futott példányok sem. 

Ilyen futásteljesítmény mellett a motorok jelenlegi állapotát leginkább meghatározó tényező a járművet az élete során végigkisérő rendszeres karbantartás megléte vagy hiánya. Szinte csak attól függ a járműnek és a motornak az állapota, hogy a tulajdonosai hogyan használták a járműveket, milyen sűrűn végezték el a rendszeres karbantartásokat és milyen minőségű kenőanyagokat és alkatrészeket használtak az eddigi eddigi élete során. 

A nem megfelelő olajcsere periódus megválasztása, vagy az alacsony minőségű motorolaj használata a motorban lévő lerakódások kialakulásához, az ebből következő olaj fogyasztás növekedéséhez, majd akár a motor alkatrészeinek rendellenes kopásához is vezethet. 

A használat szempontjából az 2-3 dl / 1000 km olajfogyasztási mennyiség az, ami már szembetűnő és zavaró (és ez még mindig a normál határértéken belül van). Ennél a mennyiségnél egy 10.000 km-es olajcsere periódus esetében is legalább egyszer elfogy az olajnívó maximális és minimális szintje közötti teljes olajmennyiség, és emiatt szükségszerű a motorolaj szintjének a szokásosnál sűrűbb ellenőrzése és a rendszeres utántöltés. A normális olajfogyasztási határérték felső szintje esetében már 2.000 km futás után (ami egy átlagos felhasználó 1 vagy 2 havi futásteljesítménye), nagyságrendileg 1 liter motorolajat kell utántölteni. 

A felhasználók többsége tisztában van vele, hogy a magas olajfogyasztásért a motor életkorából és a használatból eredő állapota és kopásának mértéke a felelős. Egy motor teljes körű felújításának költsége sok esetben a jármű értékének egy jelentős részét vagy egyes esetekben akár az egészét kiteszi, emiatt a sok esetben a tulajdonosok alternatív megoldásokat keresnek. 

 Milyen megoldásokkal próbálkoznak a felhasználók a motorfelújítás helyett? 

 Ilyen megoldások általában az olyan speciális olajfogyasztás csökkentő adaléknak a motorolajba való betöltése, amiknek a használata az olajfogyasztás csökkenését ígérik, vagy akár a gyártó által előírt viszkozitású motorolajhoz képest magasabb viszkozitású motorolajra való áttérés a motorolaj utántöltés során. 

Gyakorlatilag mindkét esetben ugyanaz történik, mert azok a motorolaj adalékok, amik olajfogyasztás csökkentésére valók, azok nem folyékony autószerelők és nem képesek a motorkopást megszüntetni, hanem egyrészt ezek az adalékok nagyon sűrűek, másrészt általában olyan polimereket tartalmaznak, amik a motorolajba töltve megnövelik annak viszkozitását. 

 Rövidtávon vizsgálva a dolgot, ugyanazon üzemi hőfok mellett a magasabb viszkozitású motorolaj a vastagabb olaj film révén tényleg jobban tömít és ezáltal rövid távon a motorolaj fogyasztásának csökkenése tapasztalható, viszont az évek során kialakult kokszos lerakódásokat vagy a motorkopást nem fogja orvolsoni. 

A rossz hír, hogy ezzel a megoldással ugyan rövid távon kezelhetők a tünetek és látszólag megoldást jelent a problémára, viszont közép és hosszútávon még rontunk is rajta. 

Annak érdekében, hogy megértsük milyen problémát okozhat egy, a gyártó által előírtnál magasabb viszkozitású motorolaj használata, térjünk ki egy pár mondat erejéig arra, hogy milyen feladatokat lát el a motorolaj a motorban, és vizsgáljuk meg, hogy mi alapján határozta meg a gyártó az adott motor esetében a motorolaj viszkozitását. 

 A motorolaj főbb feladatai a motor működése során: 

 ●    A felületek közötti súrlódás szabályozása 

●    A motor alkatrészein kialakuló kopás csökkentése 

●    Szabályozza motor alkatrészeinek a hőmérsékletét 

●    Tisztítja a belső felületeket 

●    Szabályozza a lerakódások kialakulását 

●    Védi a fémfelületeket a korrózió kialakulásától 

●    Semlegesíti az égés során keletkező savas szennyeződéseket 

 A motorolaj viszkozitásának alapvetően a súrlódás szabályozására, ezzel együtt a kialakuló kopás megelőzésére és a motor működési hőmérsékletére van hatása. 

 Mi alapján kerül meghatározásra a motorolaj viszkozitása egy motorban? 

 A járműgyártó a motorolaj viszkozitását alapvetően a motor gyártása során alkalmazott csapágyhézag szempontjából határozza meg, ugyanis ez az a legkisebb hézag ahol a motorolajnak mindenképpen át kell jutnia üzemi hőmérsékleten a gyártó által meghatározott olajnyomás mellett és képesnek kell lennie csapágyak felületén kialakuló súrlódást csökkenteni, meggátolni a felületi kopások kialakulását, illetve nem utolsó sorban a felületek közötti súrlódás következtében keletkező hőt eltávolítani a felületekről. A legjobb motorolajok tehát megfelelnek a gyártó által elvárt értékeknek, se nem túl alacsony, se nem túl magas viszkozitásúak. 

Miért ne térjünk el a gyártó által meghatározott motorolaj viszkozitástól? 

Amikor azon gondolkodunk, hogy milyen motorolaj segíthet csökkenteni az olajfogyasztást, sokan automatikusan a magasabb viszkozitású olajhoz nyúlnak. Valóban, a sűrűbb olaj használatának vannak előnyei: vastagabb olajfilm képződik, amely jobban tömít a kopott alkatrészeknél, így a motor kevesebb olajat enged át az égéstérbe. Ez rövid távon csökkentheti a fogyasztást, különösen idősebb motorok esetében.

Ugyanakkor a magasabb viszkozitású motorolaj használata kompromisszumokkal jár. A sűrűbb olaj nehezebben jut át a szűk csapágyhézagokon, így kevesebb olaj jut el a kenési pontokhoz, különösen hidegindításkor vagy nagy terhelésnél. Emellett a vastagabb olaj lassabban áramlik a rendszerben, ezért kevésbé hatékony a hőelvezetése, ami a motor belső alkatrészeinek hőmérséklet-emelkedéséhez vezethet. A magasabb üzemi hőmérséklet fokozott lerakódásokat, a motorolaj gyorsabb öregedését és fokozott kopást okozhat, ami hosszabb távon pont az ellenkező hatást váltja ki, mint amit elérni szeretnénk.

Ezen kívül a magasabb viszkozitású motorolaj növeli az olajnyomást is, ami tovább fokozhatja a motor hőterhelését. Mindezek együtt közép- és hosszú távon akár tovább is növelhetik az olajfogyasztást, miközben a motor alkatrészei nagyobb igénybevételnek vannak kitéve.

Ezért ha valaki a magasabb viszkozitású motorolajat vagy motorolaj-adalékot választja az olajfogyasztás csökkentésére, érdemes ezt átgondoltan és mértékkel tenni, a gyártói előírásokat figyelembe véve. A tartós megoldás általában nem a viszkozitás „feljebb tornászása”, hanem a megnövekedett olajfogyasztás kiváltó okának megszüntetése — például a kopott alkatrészek javítása vagy cseréje.

Konklúzió 

A tervezőmérnök mindig átgondolt tervezés során határozza meg a motorolaj viszkozitását és az adott motorolajjal szemben támasztott egyéb igényeket, amiket a gyártó által meghatározott motorolaj szabványok tartalmaznak. Még megnövekedett olajfogyasztás esetén sem ajánlott ezektől eltérni, mivel ezzel a motor nem megfelelő működését, idő előtti öregedését és kopását kockáztatjuk meg. A legjobb motorolaj mindig a gyártó által előírt típus! 

A jármű motorjának tervezője a motor teljes kenőanyag- és hűtőrendszerét, a motorolaj viszkozitását mind úgy tervezte és határozta meg, hogy a motor a teljes fordulatszám tartományban megfelelően tudjon működni. Minden olyan dolog, amit változtatunk benne, az a motor egészére van hatással. 

{{TERMEKEK:TOBBTERMEK=741169, 11115016, 11051838, 741170, 10928820, 10928819, 10928816, 11049643, 11049642, 10928848, 10928847, 11278281, 11153815, 11278282}}